Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint az emberek a felső ruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János pedig pálmaágakról számol be.
Virágvasárnap, a keresztény kultúra országaiban kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. A római katolikus egyházban a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést szoktak tartani. A magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen használják aztán a szentelt barkát.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye templomaiban is sor kerül vasárnap barkaszentelésre. A szatmárnémeti Székesegyházban délelőtt 11 órától Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét, melynek végén a megszentelt barkát a hívek magukkal vihetik.
Szintén vasárnap, a szentmisével egyidőben indul a neokatekumenális közösség pálmaágas vonulása. Fél tizenkettő után, a Székesegyház plébániától indulnak, és a parkot érintve, a Kazinczy utcán jutnak el a Zárda templomba, ahol szentmisén vesznek részt.
Ugyanazon a napon, Keresztúti ájtatosságot tart az ifjúság este nyolc órától, a Kálvária templom udvarán, a nagyböjti felkészülésük zárásaként.